Torda, Potaissa ősi város

Torda Kolozsvártól délre helyezkedik el, a legrégebbi időktől lakott település. 100 és 271 között a hajdani Potaissa római közigazgatás volt. A város története szorosan összefüggött a sókitermeléssel. Bányászatát a rómaiak indították el, és 1853-ban Torda az erdélyi sóbányák központja lett. A jelenlegi múzeum, a hajdani Sókamara épületében működik. 1320-1576 között 128 erdélyi országgyűlést tartottak a katolikus templomban. A Magyar Királyság idején Torda vármegye székhelye volt, 1876-tól pedig Torda-Aranyos vármegye székhelye. 1925-1950 között Torda megye székhelye volt. Most pedig lássuk a város történelmét dióhéjban, időrendi sorrendben.

100-271 - Aurelian idejében Potaissa településen római adminisztráció volt

1075 - Thorda (Turda) jelenik meg egy I. Géza király által aláírt okmányon

1241 - a várost felgyújtották a tatárok

1271 - A sóbányák első írásos említése.

1274 - a központi katolikus templom papjának említése

1279 - megalakul Erdély 7. vármegyéje, Torda.

1285 - a várost másodszor gyújtják fel a tatárok

1288 - az erdélyi nemesek I. összejövetele Tordán.

1289 - IV. László aranyosi földjét a székelyeknek adja, létrejön Aranyosszék.

1311-1340 - a katolikusok felépítik az újtordai református templomot.

XV. sz - az ágostonos rend felépíti Ótorda jelenlegi református templomát.

1568 - az országgyűlés megszavazta, a lekiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét