Nagyvárad, A vár

GPS Koordinatak:
47.05149 E, 21.94287 K

Ezen a 150000 négyzetméteren, 9 századon át egyik itt álló építménynek sem volt nyugodt története. 1241-ben földvár állt itt, faépítményekkel. 1247-1569 között egy kör alakú kővárról tud a történelem. Mai formáját - ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal 1570-1618 között építették.

Olasz építészek keze munkáját dicséri, hiszen jelenleg közép Európa legjobban megőrzött, az olasz újjászületés jegyeit magán viselő, vára. 1092-1557 között a Római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, ami alatt jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött.

A katolikus templomában és a temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra: László király 1095 július 25-én halt meg Zólyomban, testét valamikor később 1130-as évek körül hozták Nagyváradra, II Andrást 1235-ben temették el Nagyváradon, majd később átvitték Egresre, 1131-ben temették el II István királyt, IV László is itt talált örök nyugalomra, miután Keserüben 1290-ben meggyilkolták. Nagyváradon temették el1319-ben Beátrix királynét is, I Károly második feleségét, Mária királynét 1396-ban, akit férje Zsigmond király 1437-ban követett.

E sok királyi hant azt a legendát látszik megerősíteni, hogy a város alapítója Szent László, hiszen az ő temetését követően igen sok király is itt kívánt örök nyugalomra térni. 1557-től hadászati jelentőséggel bírt. Az idők során megtámadták a tatárok (1241), törökök (1474, 1598, 1658, 1660), felkelők (1290, 1514, 1664, 1703-1710), az erdélyi fejedelemségek csapatai (1557, 1603) és az osztrákok (1692). Ám a ma is látható várfalakat mindössze két alkalommal tudta az ellenség bevenni.1598-ban a törökök 5 héten át sikertelenül ostromolták a vár falait.

Akkortájt Mihai Viteazul sietett a váradiak segítségére, és a járvány is megtizedelte a török sereget. Ma már a szakemberek a középkori vár restaurálásán dolgoznak. Az első eredmények már jól láthatóak, közülük a leglátványosabbak a hajdani váróterem és fogadóterem falán feltárt freskók.