Torda, Sóbánya

GPS Koordinatak:
46.58620 E, 23.78770 K

Már egy 1075-ből származó iratban is szó esik az Aranyos folyó menti sóvámról. Torda városa létét köszönheti a mélyben rejlő 39000 millió tonnányi sótartaléknak. Először a rómaiak kezdték el a felszíni kitermelését, ennek nyomán keletkeztek a sós tavak. A magyar időben, elkezdték a só felszín alatti kitermelést, és vízi szállítását is. A sóüzlet méreteit igazolandó, a bánya tulajdonjoga hol a király, hol az állam, hol az egyház kezében volt. 1853-ban építik meg a Ferenc József járatot és modernizálják a Téréz és Rudolf bányákat. Hatalmas hivatali apparátust építettek ki. Tordán volt az erdélyi sóaknák vezetőségének székhelye, törvényszéke, a kikötő bírák, Kolozsváron pedig a bányaigazgatóság.

1880-ban a vezetőség átkerült Marosújvárra. Akkor kezdődött el a tordai bánya hanyatlása. 1932-ben zárták be. A második világháború idején megnyitották, hogy a város lakossága ide meneküljön a légi támadások elől.

1950-1992 között a Ferenc József galériában sajtraktárat alakítottak ki. 1992-ben turisztikai nevezetességgé lépett elő. 2010-től európai uniós pénzeknek hála a bánya újjá született. Ha a 20 m magasan lévő teraszról lenézünk, az új bányavilág tárul elénk. A látvány lenyűgöző. A fényesőben elénk tárul a Rudolf bányában kialakított 100 melegített székes amfiteátrum, a sportpálya, az óriáskerék. Hatalmas gondolát, mini-golfpályát, játszóteret építettek ki, liftet szereltek be.

A Teréz bánya taván körbecsónakázhatjuk a sószigetet, vagy elszörnyedhetünk a sóvízesés alatt. És akik lépcsőn jönnek fel, vagy mennek le a 13 emeletnyi mélységbe, rövid ízelítőt kapnak a bányászéletből, miközben a falon látják melyik évben bányásztak az illető emeleten.

Share Tordai sóbánya, Torda.