Temesvár, a virágok városa

Temesvár nagyon régi település, oklevelekben 1173 óta szerepel, de középkori műemléke egyáltalán nincs. Kétszeresen tervezett város. Amikor az osztrákok 1716-ban, 164 évi uralom után, kiűzték a törököket, mindent lebontottak és mérnökök által tervezett új várost építettek. Ez a mai óváros. A XX. század elején újra mérnökök tervezték meg, immáron másodszor, a modern Temesvár városrendezési tervét, amelyet még a szocializmus első évtizedeiben is tiszteletben tartottak.

Vára 9 ostromot állt ki, harcban elfoglalni soha nem tudták, hiszen ez az egész tájegység hatalmas mocsárvilág volt, és a két folyóvíz, a Béga-csatorna, illetve a jelenleg tíz kilométerre folyó Temes, egységes vízrendszert alkotott. A város neve is emiatt lett Temesvár, vagyis a Temesközben lévő vár. Várfalait megközelíteni csak a gázlókat jól ismerő emberek tudták. Ám a mocsaras vidék, sok hátrányt is jelentett a településnek. A XVIII-XIX. századi épületek többsége facölöpökre épült, amelyekkel nem is volt probléma amíg a talajvíz színtje magas magas volt, de a város növekedésével a város több részén leapadt és a cölöpök elkezdtek korhadni, és problémát okozni. A mocsarakat lecsapolását az osztrákok kezdték el a XVIII. században, amikor megásták a Béga-csatornát, amely sokáig hajózható volt. A Temest és a Béga-csatornát csatornákkal összekötötték, zsiliprendszerrel látták el, hogy a vízfölösleget mindig le lehetett vezetni a Temesbe, vagy szárazság idején vízet pompálni a Bégába. A hajózás végét a Tito-ellenes periódus jelentette, amikor a zsiliprendszereket lezárták a folyóra pedig rácsokat építettek.

A XVIII században, Európa egyik legszebb és legtisztább városában elkezdődött az iparosodás. Első gyárát, a sörgyárat, a selyemgyár, a dohánygyár és sok máik is követte, de lássuk mivel is büszkélkedik ez a település, kronológiai sorrendben:

1718 - az ország első sörgyárának beindítása

1718 - a Várnegyedben indítják be az ország első elemi iskoláját

1728 - megkezdik az ország első hajózható csatornájának, a Béga csatornának, építését.

1745 - 24 évvel Bécs és 34 évvel Budapest előtt, felépül az ország első városi korháza.

1760 - Az Osztrák Magyar Monarchiában elsőször kigyulnak az első utcai lámpák.

1819 - itt vezetik be középeurópában először a himlő elleni oltást

1823 - Bólyai János bejelenti, elsőnek a világon, a nem euklidészi geometria felfedezését.

1847 - a Sörgyár udvarán először hangversenyezik Bécsen kívül az ífjabb Johann Strauss

1855 - a Monarchiában először itt indul be az utcai gázvilágítás.

1884 - Európában először, 731 égővel itt indul meg az elektromos árammal táplált közvilágítás.

1886 - az első mentőállomás megalakítása

1895 - itt aszfaltozzák le az ország első utcáját